ASZTROZÓFIA és ASZTROLÓGIA. Nézzük, mit jelentenek ezek a szavak! Az astro előtag jelentése: csillag. A „zófia”, sophia szó jelentése bölcsesség. Az asztrozófia szó csillagbölcseletet jelent. A megértés, az őselvek külső-belső felfedezésének az útja.
Az asztrológia is a csillagok ismeretén alapul(t) elsősorban. A „lógia”, vagyis a logosz a teremtő ige. Az asztrológia tehát a csillagok ismeretének segítségével történő alkotás, teremtés ősi tudománya. 
Az asztrozófia inkább a „belső”, míg az asztrológia inkább a „külső” megjelenése a mágikus csillagismeretnek. Természetesen a kettő együtt alkot teljességet!

Az ősi emlékezet és tanítások szerint mikor az emberi lelkek a Földre érkeztek, a hetedik planétát foglalták el. Az emberiség karmikus fejlődésében a földi élet egy iskola. Nem a kezdet, de nem is a vég. Az „iskolát kijárva” térhetünk vissza az igazi otthonba, a fénybe, a Teremtőhöz. A földre érkezett emberi lelkek minden szükséges tudást megkaptak ahhoz, hogy feladataikat elvégezzék, és végül kiléphessenek a reinkarnáció földi körforgásából. Ezt a tudást az égre írva kapták meg! A TUDÁS a csillagok fényével lett az égre írva. A csillagok, a csillagképek, az égi utak és a planéták hordozzák az időtlen bölcsességet. 
Ezt őrzi az asztrozófia, és ezt őrizte egykor az asztrológia is. A Nap látszólagos föld körüli útját, az ekliptikát I.E. 500-ban osztották fel tizenkét egyenlő szeletre. Ezek a zodiákus jelei, a Kostól, a Halakig. A szeleteket többé-kevésbé a háttérben akkor látható csillagképekről nevezték el. Lényegében ekkortól kerültek ki a csillagok, a csillagképek, tehát az isteni fényüzenet jelei az asztrológiából! Ezek a csillagszimbólumok ma már csak az asztrozófiában jelennek meg, bár az ősi asztrológia is ismerte és alkalmazta ezeket.